Fegyelmi szabályzat

Fegyelmi szabályzatLetöltés

A Hungária Cane Corso Club

(továbbiakban: Egyesület vagy HCCC)

FEGYELMI SZABÁLYZATA

  1. fejezet

Általános rendelkezések

1.§.

A fegyelmi eljárás, illetőleg a fegyelmi felelősségre vonás célja

(1) A fegyelmi vétséget elkövető természetes személy tag bizonyított cselekményével arányban álló fegyelmi büntetés meghozatala és ezzel az elkövető visszatartása a jövőbeni hasonló cselekmények elkövetésétől.

(2) A HCCC természetes személy tagoknak fegyelmi vétség elkövetésétől való visszatartása.

 

2.§.

A Fegyelmi Szabályzat személyi hatálya

(1) A Fegyelmi Szabályzat személyi hatálya a HCCC természetes személy tagjaira terjed ki.

 

3.§.

A fegyelmi eljárás elrendelésére jogosultak

(1) A fegyelmi eljárást a HCCC Elnöke rendeli el, ellene az alelnök rendeli el.

 

  1. fejezet

Fegyelmi vétségek, fegyelmi büntetések

 

4.§.

FEGYELMI VÉTSÉGEK,

(1)

  1. a) Tag nem vehet részt az HCCC és tagjai , vagy más szervezet, vagy személyek elleni rosszhiszemű tevékenységben.
  2. b) Tag nem ronthatja alaptalanul más hitelét.
  3. c) Tag köteles rendezvényeken és máshol sportszerűen viselkedni.
  4. d) Tag nem vehet részt kutyaviadalon résztvevőként, nézőként, fogadóként.
  5. e) Tilos származási lappal, vagy bármely irattal visszaélni
  6. f) Tilos kutyát olyan nagybani kereskedőnek eladni, aki a humánus szállítást nem biztosítja, továbbá aki a kutyát nem tulajdonos rendelésére szállítja.
  7. g) Tisztségviselő nem élhet vissza tisztségével, nem sérthet tagsági jogokat.
  8. h) Tag nem rongálhatja szándékosan az egyesület vagyonát.
  9. i) Tilos az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény előírásait megszegni, a kutyát nem az egyesület tenyésztési programjában leírt feltételeknek megfelelően tenyészteni, illetve a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010 (II. 26.) kormányrendelet követelményeinek nem megfelelő módon tartani. Tilos az állatot akár az Átvt. Akár a büntető törvénykönyvbe ütköző módon kínozni.
  10. j) Tag nem veszélyeztetheti az egyesület céljának meg valósítását
  11. k) Tag nem tanúsíthat alapszabályt vagy egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartást
  12. l) Az Egyesület Elnöksége kizárja azt a tagot, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.

(2) A fegyelmi vétséget elkövető természetes személy egyesületi tagot a fegyelmi eljárás keretében kell felelősségre vonni. Kivételt képez az olyan fegyelmi vétség, amelynél a tényállás bizonyított és ennek alapján írásbeli figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmi büntetés kiszabás nem indokolt.

 

5.§.

Fegyelmi büntetések

 

(1) A fegyelmi büntetések a következők:

  1. a) írásbeli figyelmeztetés
  2. b) a HCCC-ben betöltött tisztségviseléstől történő eltiltás
  3. c) eltiltás a HCCC által rendezett rendezvényeken /kiállítás, verseny, klubnap, stb./való részvételtől.
  4. d) eltiltás a HCCC által nyújtott kedvezményektől
  5. e) HCCC-ből való kizárás
  6. f) az eljárás alá vonttól a jogerős elmarasztaló határozat esetén az okozott indokolt költségek megtérítése követelhető. (Pl. terembérlet, fegyelmi bizottsági tagok útiköltsége stb.)

 

(2) Az első bekezdés b.), c.) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetések 6 hónaptól 3 évig, a d.) pontban meghatározott fegyelmi büntetés esetén 1 évtől 3 évig terjedő időtartamban határozható meg.

Az e ) pontban meghatározott, kizárás fegyelmi büntetés időtartama legalább 3 év. A fegyelmi büntetés időtartamát, valamint letöltésének kezdő és végső napját a fegyelmi határozat rendelkező részében naptári dátummal kell meghatározni.

 

(3) A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a HCCC Elnöke, az eljárás folyamán az eljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi alá vont tagsági jogait határozatban felfüggesztheti. E határozatok ellen jogorvoslatának helye nincsen.

 

III fejezet

A HCCC fegyelmi szervei

 

6.§.

A HCCC fegyelmi szervei a következők:

 

a.) Elnökség

b.) Közgyűlés

 

7.§.

Vezetőség

(1) A Elnökség, mint 5 fős tanács jár el. Határozata többségi szavazással jön létre.

 

8.§.

Az Elnökség jogosult -a Elnökség tagjai kivételével-a HCCC tagjai ellen az elsőfokú fegyelmi eljárás lefolytatására.

 

9 §.

Közgyűlés

Az Elnökség határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálása a HCCC közgyűlése jogosult

 

10.§.

A Közgyűlés elsőfokon eljár az Elnökség tagjai ellen.

 

  1. fejezet

Fegyelmi eljárás

 

  1. §.

Az elsőfokú fegyelmi eljárás szabályai

 

A fegyelmi eljárást a HCCC Elnöke – ha ő az érintett akkor az Alelnök-, írásban rendeli el. A fegyelmi eljárás elrendelésére indítványt tehet a HCCC bármely tagja.

 

  1. §.

(1) A fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni, ha azzal összefüggő, más hatósági eljárás van folyamatban. A felfüggesztés időtartama a más hatósági eljárás jogerős lezárásáig állhat fenn.

 

  1. fejezet

A fegyelmi tárgyalás

  1. §.

(1) Az ügyben eljáró bizottság a fegyelmi eljárás elrendelését követő 15. napon belül a fegyelmi alapját képező dokumentumok egyidejű megküldésével az eljárás megindításáról írásban köteles értesíteni az eljárás alá vont személyt és egyben kitűzi a tárgyalást.  Az erről szóló értesítést legalább 15 nappal a tárgyalás előtt ki kell küldeni. Minden a Fegyelmi eljárással kapcsolatos iratot igazolható módon kell kézbesíteni.

(2) Az Elnökség tagjait és a panaszost, továbbá a tanúkat írásban kell meghívni. A Fegyelmi Bizottság Elnöke gondoskodik a tárgyalás megfelelő előkészítéséről, amennyiben szükséges az előzetes meghallgatás foganatosításáról. A tárgyalás megnyitását követően az Elnöke számbaveszi a megjelenteket, majd az iratokat. A tárgyalás megkezdésekor és az egész eljárás folyamán az összeférhetetlenséget vizsgálja.

(3) A tárgyalásra meg kell hívni az eljárás alá vont személyt, esetleges jogi képviselőjét, meg kell hívni úgyszintén azokat, akiknek a fegyelmi vétség elkövetéséről közvetlen tudomásuk van. Az Elnök az eljárás alá vont tagot azzal hívja meg, hogy igazolatlan elmaradása a tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Be kell szerezni az üggyel kapcsolatban fellelhető egyéb bizonyítékokat (okiratokat, jegyzőkönyveket, stb.) is.

(4) Az eljárás alá vont, illetve jogi képviselője részére tértivevényes levélben kell a meghívást és minden egyéb dokumentumot kézbesíteni. Át nem vett küldemény esetén a második kézbesítést követően az irat kézbesítettnek minősül. Amennyiben van e-mail címe az eljárás alá vontnak, vagy képviselőjének a küldeményt e-mailon is meg kell küldeni, amennyiben az első küldeményt nem veszi át.

 

  1. §.

(1) A fegyelmi ügy tárgyalásán az eljárás alá vont személy elé kell tárni a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényeket és körülményeket, továbbá módot kell neki adni arra, hogy észrevételeit, védekezését szóban, vagy írásban előterjeszthesse.

(2) Az Elnökség köteles lehetővé tenni, hogy a fegyelmi eljárás alá vont személy a tárgyalás egész tartama alatt –kivéve a határozathozatalt megelőző zárt tanácskozást –jelen legyen, az Elnöknek engedélyével a tanúkhoz kérdést intézzen, a tanúvallomásokra és egyéb bizonyítékokra észrevételt tegyen.

(3) A fegyelmi tárgyalást az Elnök vezeti. Gondoskodik a jelen Fegyelmi Szabályzat rendelkezéseinek betartásáról, a fegyelmi eljárás alá vontat megillető jogok érvényesítéséről és köteles a fegyelmi eljárás alá vontat az őt megillető jogokról (bizonyítási indítvány előterjesztése, tanúhoz való kérdés intézése, stb.) tájékoztatni.

(4) Az Elnök gondoskodik a bizonyítás felvételéről.

(5) A bizonyítás –kivételesen indokolt esetben –az Elnök által megbízott Elnökség tagja által is felvehető. A fegyelmi eljárás alá vont személyt ennek a helyéről és időpontjáról legalább 15 nappal előbb értesíteni kell.

(6) Az első fokú eljárást lehetőleg egy tárgyaláson be kell fejezni, amennyiben ez nem lehetséges folytatólagos tárgyalást kell kitűzni. A folytatólagos tárgyalásra a jelenlévőket szóban, a távollévőket írásban kell meghívni.

 

  1. §.

(1) Az eljárás során megtartott minden tárgyalásról és bizonyítás-felvételről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelybe az eljárás alá vont személy szóbeli előterjesztéseit és nyilatkozatait, valamint a tanúvallomásokat fel kell venni. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az eljáró fegyelmi szerv megnevezését, a meghallgatás helyét, idejét, a jelenlévő személyek nevét, az eljárás tárgyát és ügyszámát. A jegyzőkönyv része a jelenléti ív is.

(2) A tanúk vallomásait, valamint az eljárás alá vont személy nyilatkozatait e személyekkel alá kell íratni.

(3) Amennyiben az eljárás alá vont a jegyzőkönyvet nem írja alá, azt a tényt, két tanú aláírásával a jegyzőkönyvben rögzíteni kell az esetleges indokok közlésével. Fegyelmi bizottsági tag külön véleményét úgyszintén a jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(4) A jegyzőkönyv egy példányát a határozattal együtt a fegyelmi eljárás alá vont személy részére kézbesíteni kell.

 

  1. §.

(1) Az elsőfokú fegyelmi eljárást lehetőleg az elrendeléstől számított 60 napon belül be kell fejezni.

(2) Az Elnökség az ügy kivizsgálása után a hatáskörébe tartozó ügyben döntést hoz.

 

  1. §.

(1) Az eljárást meg kell szüntetni:

a.) „fegyelmi vétség hiányában”, ha az eljárás alá vont személy vétséget nem követett el,

b.) „bizonyítékok hiányában”, ha a fegyelmi eljárás eredményeként a fegyelemsértést nem lehetett megnyugtató módon bizonyítani,

c.) „elévülés” címén, ha a vizsgálat közben derül ki, hogy a fegyelmi vétség elévült.

(2) A fegyelmi eljárás megszüntetéséről az eljárás alá vont személyt írásbeli határozattal értesíteni kell.

 

  1. §.

(1) Ha az eljárás során a fegyelmi vétség a fegyelmi eljárás alá vont személy által történt elkövetése bebizonyosodott, az Elnökség határozatot hoz, amelyben az 5. §-ban meghatározott fegyelmi büntetés valamelyikével sújtja az elkövetőt.

(2) A határozatba a jogorvoslati lehetőséget bele kell foglalni. A határozat eredeti példányát az Elnökség tagjai írják alá.

(3) Az utolsó tárgyaláson a határozatot szóban ki kell hirdetni. A kihirdetést követő 8 napon belül a határozatot írásba kell foglalni és tértivevénnyel kell megküldeni a fegyelmi alá vont személy, a panaszos, a fegyelmi eljárást elrendelő személy részére. A fegyelmi határozat jogerőre emelkedési ideje a kézhezvételtől számított 15 nap.

 

  1. §.

(1) A fegyelmi határozat bevezető részből, rendelkező részből és indoklásból áll.

a.) A bevezető rész tartalmazza a határozathozatal idejét, valamint az eljárás alá vont személy adatait.

b.) A rendelkező rész tartalmazza a megállapított fegyelmi vétség megjelölését, a Fegyelmi Szabályzat meghatározott pontjára hivatkozással a kiszabott fegyelmi büntetést, továbbá a jogorvoslati (fellebbezési) lehetőséget, ennek határidejét és azt, hogy a fellebbezést hová kell benyújtani.

c.) Az indoklás tartalmazza az eljárás során egyértelműen bebizonyosodott tényeket és körülményeket, az elkövetett cselekmény rövid leírását, az eljárás alá vont személy felajánlott, de a bizottság által nem foganatosított bizonyítási cselekményeket az elutasítás indokának megjelölésével, valamint a súlyosbító és enyhítő körülményeket.

(2) Ha a fegyelmi határozat hibás névírást, szám-vagy számítási hibát, vagy más hasonló nyilvánvaló elírást tartalmaz, a fegyelmi szerv a határozatát bármikor kijavíthatja.

 

  1. §

Ha a fegyelmi eljárás során bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja merül fel, az Elnök a rendelkezésére álló bizonyítékok megjelölésével köteles értesíteni a területileg illetékes rendőri vagy ügyészi szervet.

 

  1. §.

A fellebbezési eljárás szabályai

(1) Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a másodfokú fegyelmi szervhez. (Közgyűlés)

(2) A fellebbezésnek a fegyelmi büntetés végrehajtására halasztó hatálya van.

 

  1. §.

(1) A fellebbezést az első fokon eljárt bizottságnál kell írásban benyújtani. A HCCC bármely más szervéhez tévesen benyújtott fellebbezést az első fokon eljárt fegyelmi szerv részére haladéktalanul meg kell küldeni, s egyben közölni kell a fellebbezés e más szervhez való érkezésének időpontját.

(2) A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi szerv az összes irattal és a bizonyítékokkal együtt köteles 15 napon belül az ügy másodfokú elbírálására jogosult fegyelmi szervhez felterjeszteni.

 

  1. §.

(1) Ha az elsőfokú fegyelmi szerv azt észleli, hogy a fellebbezés elkésett, azt

köteles jegyzőkönyvben megállapítani és a fellebbezést elutasítani.

 

24 §

(1) . A Közgyűlés, mint másodfokon eljáró fegyelmi szerv az iratok kézhezvételét követő hat hónapon belül köteles az ügyben tárgyalást tartani és érdemi határozatot hozni. A másodfokú fegyelmi szerv a tárgyalásra köteles meghívni az eljárás alá vont személyt, valamint a hivatalból indult eljárásban az elsőfokú fegyelmi eljárás elrendelésére jogosultat. Szükség esetén újabb tanúkat, szakértőket hallgathat meg, és további bizonyításkiegészítést foganatosíthat. Az adminisztrációt az egyesület Elnöke végzi, a másodfokú döntésben azonban nem vesznek részt az Elnökség tagjai.

 

  1. §.

(1) A másodfokon eljáró fegyelmi szerv az elsőfokon kiszabott fegyelmi büntetést enyhítheti, vagy súlyosbíthatja, helybenhagyhatja. A fegyelmi büntetés azonban nem súlyosbítható, ha csak a fegyelmi vétséget elkövető személy fellebbezett. A másodfokon eljáró szerv az ügyet kizárólag a fellebbezés keretein belül vizsgálhatja.

(2) Ha a fellebbezést a másodfokú fegyelmi szerv alaptalannak találja, azt – az elsőfokú határozat hatályban tartása mellett –elutasítja.

(3) Ha az elsőfokú eljárás során jelentős eljárási szabályszegés történt, illetőleg, ha további nagy terjedelmű bizonyítás, vagy az eljárás megismétlése mutatkozik szükségesnek, a másodfokú fegyelmi szerv az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú fegyelmi szervet új tárgyalásra utasíthatja. Ebben az esetben a hatályon kívül helyező

határozatnak tartalmaznia kell a hatályon kívül helyezés okait, továbbá az új eljárásra vonatkozó elvi állásfoglalást.

(4) A másodfokú fegyelmi szerv által tartott tárgyalásra, valamint a másodfokú fegyelmi határozat tartalmára az elsőfokú eljárás szabályai megfelelően irányadók.

 

  1. §

A másodfokon hozott határozat jogerős, ellene további fellebbezésnek nincs helye. A Ptk 3:36. § szerint (1) A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet –az illetékes törvényszék előtt indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

4) A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki.

3:37. § [A határozat hatályon kívül helyezése]

(1) Ha a határozat jogszabályt sért vagy a létesítő okiratba ütközik, a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el.

 

27.§

Elnökségi tag ellen a Közgyűlés folytathat le fegyelmi eljárást. Amennyiben az eljárás alá vont az Elnök, az Alelnök rendeli el és készíti elő a Közgyűlést, egyéb esetben az Elnök. A Fegyelmi eljárásra az elsőfokú fegyelmi eljárás szabályait az alábbi kivételekkel kell alkalmazni. A Közgyűlést az elrendeléstől számított 30 napon belül kell összehívni. A Közgyűlés döntése ellen fellebbezésnek helye nincs.

A bíróság által bejegyzett törvényes képviselő tagsági joga csak abban az esetben függeszthető fel, ha bűnvádi eljárást indítanak ellene, vagy, ha az eljárás lefolytatását akadályozza az együttműködést megtagadja. Tagsági jogát az Alelnök függesztheti fel. A jogerős határozatig egyéb esetben elnöki teendőit elláthatja, ha kárt okoz a Ptk 3:24. § szerint felelősséggel tartozik.

 

  1. fejezet

Elévülés

  1. §.

(1) A fegyelmi eljárás megindítását megelőzően vizsgálni kell, hogy a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekmény, vagy mulasztás nem évült-e el. Elévült a cselekmény, ha a fegyelmi vétség elkövetésének időpontjától, 2 év már eltelt.

(2) Amennyiben a fegyelmi eljárás alapját képező ügyben hatósági, illetve bírósági eljárás indul, az elévülés a jogerős határozat meghozatalakor kezdődik.

(3) Az elévülés a származási lap hitelességével való visszaélés esetén felfedezésekor kezdődik.

 

VII. fejezet

Vegyes rendelkezések

  1. §.

(1) Akit kizártak a HCCC-ből, csak a jogerős határozatban kiszabott fegyelmi büntetés tényleges letöltése után nyújthat be tagfelvételi kérelmet.

 

  1. §.

Hatályba léptető rendelkezések

A fegyelmi szabályok a 2019. augusztus 30. napjával lépnek hatályba.

 

 

Kelt: Fülöpszállás 2019 év. augusztus hó 30. napján

 

 

Elnök

aláírás