7743, Romonya, Béke u. 55.

Hétfőtől-Péntekig: 08:00-16:00

Kutyák mycoplasma fertőzéséről

A kutyák Mycoplasma fertőzöttségének szaporodásbiológiai jelentősége.

Az utóbbi években a színvonalas kutyatenyésztés térhódításával egyre komolyabb értéket képvisel egy-egy kutyakölyök, és a legígéretesebb párosításért hajlandók ma már ezer meg ezer kilométert megtenni a kutyatulajdonosok. Egyre elterjedtebbek a tüzelés során, a szukán elvégzett, a fedeztetés optimális időpontjának meghatározását célzó vizsgálatok, és a tenyészkanok spermatológiai vizsgálatai is. Ha egy tenyészállat nem vemhesül két egymást követő fedeztetés során a tenyésztők gyakran, aggódva fordulnak állatorvoshoz fertilitási problémáktól tartva. Ezek hátterében számos tényező állhat, azonban napjainkban egyre gyakrabban merül fel -elsősorban humán tapasztalatok alapján- a kutyák mycoplasma fertőzöttsége, mint az infertilitás egyik lehetséges oka szukákban és kanokban egyaránt.

Mi is az a Mycoplasma?

A mycoplasmák és az ureaplasmák a legkisebb, önálló életre is képes mikroorganizmusok, melyek jóval kisebbek és egyszerűbb felépítésűek a baktériumoknál. A természetben az állatok légzőszerveinek és a nemi szervek nyálkahártyájának felszínén fordulnak elő. Erős gazdaspecifikusság jellemzi őket, tehát pl. a kutyákban előforduló mycoplasma fajok más állatban ill. emberben nem telepednek meg. Kutyákból eddig 12 mycoplasma fajt izoláltak, a leggyakrabban a Mycoplasma canis, M. edwardii, M. gatea, M. spumans, és M. cynos fordult elő a vizsgált egyedekben. Nem egyértelmű az önálló kórokozó képességük, hiszen egészséges állatok felső légútjaiból és az alsó nemi utakból is kimutathatók voltak. A mai felfogás szerint multifaktoriális eredetű (több egyidejű kórokra visszavezethető) krónikus lefolyású betegségek kialakításában lehet szerepük, de erről kutyákban még nagyon kevés adat áll rendelkezésre.

Más fajokban előforduló mycoplasmosisok.

Terhes nőkben a mycoplasma fertőzöttség csökkentheti az újszülött fejlődését és alacsonyabb születési súllyal jöhet a világra. Egyes vizsgálatok szerint az ureaplasma fertőzöttség nagyobb arányban fordul elő infertilitásban és prosztata megbetegedésekben szenvedő férfiakban, ezért nem kizárt, hogy szerepük van ezek kialakításában is. Szarvasmarhában méhgyulladás, vetélés és ondóhólyag-gyulladás esetén mutattak ki mycoplasma fertőzöttséget. Laboratóriumi patkányokban egyértelműen bizonyították a M. pulmonis krónikus méhgyulladást és fogamzási zavart okozó szerepét.

Mit tudunk a kutyák nemi szervi mycoplasmosisáról?

Kutyákban a mycoplasmák önálló kórképet okozó képessége egyértelműen nem bizonyított. A vizsgálatok szerint azonban nagyobb arányban találtak mycoplasma és ureaplasma fertőzöttséget fogamzási zavarokkal terhelt szukákban, mint normális fertilitású társaikban. Kimutatták jelenlétüket méhgyulladás és hüvelygyulladás esetén is. Tenyészkanokban magasabb arányban fordult elő fertőzöttség azokban az egyedekben, melyek spermavizsgálata nagy arányú abnormális sejt jelenlétét állapította meg, és így felmerült a fertilitási zavar. Gyakran társult a fertőzés tasakgyulladáshoz, húgycsőgyulladáshoz is. Egyes esetekben korai magzat elhulláshoz vezető mycoplasma fertőződést is sikerült kimutatni. Kórtani szempontból valószínű, hogy a csökkent fertilitás hátterében azok, a mycoplasmák okozta idült gyulladásos folyamatok állnak, melyek megváltoztatják az optimális környezeti feltételeket a petesejt ill. a spermiumok számára a méhben és a petevezetőben.

A hazai tapasztalataink alapján elmondható, hogy a fertilitási zavarokkal küszködő tenyészállatok nagy százaléka mycoplasmával fertőzöttnek bizonyult. A kanok esetében is a spermatológiai problémákkal terhelt egyedek jelentős része pozitív eredmény adott. A korai alompusztulások hátterében is sikerült néhány esetben mycoplasmosist kimutatni. Magyarországon tehát jelentős a tenyészetek fertőzöttsége, és a sorozatos ellenőrizetlen külföldi fedeztetések tovább növelhetik ennek arányát. Szakmai szempontból lényeges, hogy egy állat jelentős fertőzöttsége egyfajta kórokozóval, pl. Mycoplasma canis-szal, jóval súlyosabb megítélés alá esik és feltétlenül kezelendő, mint csak igen kis számú mycoplasma jelenlétének kimutatása a nemi utakból; hiszen ezek gyakran normális baktériumflóra alkotók. A bakteriológiai vizsgálat eredménye tehát megfelelő szakmai mérlegeléssel értelmezendő.

A fertőződés módja.

A mycoplasmosis terjedésének egyik gyakori formája a fedeztetés útján történő fertőződés, és valószínűleg meddőségi szempontból ennek van a legnagyobb jelentősége. Lényeges lehet az ellés során a magzatok fertőződése, ami a fertőzött szülőúton történő áthaladáskor következhet be. Mivel a mycoplasmák előfordulnak a felső légutakban is, a fertőzött állat orrkontaktussal is továbbadhatja a kórokozókat, tehát ajánlatos a fertőzött egyedeket elkülöníteni a társaitól. A mycoplasmák a levegőn gyorsan elpusztulnak, terjedésük tehát csak az állatok közvetlen érintkezésével lehetséges.

Diagnózis és terápia.

A mycoplasmák és ureaplasmák nagyon érzékenyek a környezeti hatásokra, ezért csak speciális táptalajra leoltva szabad a hüvelyváladék mintákat a laboratóriumba szállításig (max. 12 óra) tárolni. A spermában tovább eltarthatók, sőt a minták le is fagyaszthatók ez nem károsítja őket. A mycoplasmák bakteriológiai tenyésztése nehéz, ezért tapasztalt szakembert és speciális táptalajokat igényel, amelyek egy rutin bakteriológiai laboratóriumban nem találhatók meg. Az eredmény kb. 7- 10 napos tenyésztés után várható. A mintavétel szukákból bármikor elvégezhető, bár praktikusabb a fedeztetéshez minél közelebbi időpontot választani. Pozitív eredmény esetén 7-10 napos célzott antibiotikum kúrával jó eredményt lehet elérni, de ajánlatos a kezelés végén a beteget újra megvizsgáltatni.

Mit tegyünk hát?

A kutyatenyészetekben előforduló fertilitási zavarok hátterében számos ok állhat, anatómiai, hormonális, genetikai, immunológiai, fertőző eredetű és táplálkozási faktorok egyaránt, és ezek gyakran együttesen un. multifaktoriális jelleggel jelentkeznek. Felderítésük és kiküszöbölésük tehát nagyon nehéz. A mycoplasmózis jelenlegi felfogásunk szerint nem önálló, de jelentős tényező lehet a szukák és kanok meddőségi zavarai esetében. Azokban a tenyészetekben, melyekben halmozottan jelentkeznek fogamzási zavarok, kanok sperma rendellenességei vagy korai alomelhullások, ajánlatos a tenyészállatok szűrővizsgálatának elvégeztetése és az állomány kezelése. Fedeztetések során a fertőződés valószínűségét csökkentheti a spermahígítóval meghígított ondó felhasználása, mivel ezek antibiotikum tartalma elpusztítja a spermában esetleg jelenlévő mycoplasmákat.

Összefoglalásul elmondhatjuk, hogy a fertilitási zavarok és ezen belül a mycoplasmózis is csak nagyon komoly szakértelemmel, a tenyésztő és az állatorvos szoros komoly szakmai együttműködésével deríthető fel és szüntethető meg, gyakran jelentős áldozatok árán.

Szakrendelőnk jelentős szakmai gyakorlattal és szaktudással, valamint kiterjedt laboratóriumi háttérrel rendelkezik a kutya szaporodásbiológiai vizsgálataihoz, így jelentős segítséget nyújthat a fertilitási zavarok megszüntetésében.

Dr. Szász Ferenc Ph.D. Dr. Gábor György Ph.D.